Február 4. a rák világnapja
A február 4-i rákellenes világnap célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a rák megelőzésének fontosságára, és ösztönözze az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket. Az Európai Bizottság uniós országokra, Norvégiára és Izlandra vonatkozó 2025. évi rákügyi országjelentései szerint a rákos megbetegedések túlélési aránya Unió-szerte 12%-kal emelkedett. Ugyanakkor a rák előfordulási gyakorisága 24%-kal nőtt, és e téren továbbra is egyenlőtlenségek mutatkoznak a különböző uniós országok között.
A statisztikák szerint a rákos megbetegedések mintegy feléért négy fő daganattípus felelős: a vastagbél-, a tüdő-, a prosztata- és az emlőrák. Az adatok szerint emellett a rák több kockázati tényezője tekintetében is javulás tapasztalható az EU-ban, ideértve a dohányzás arányának csökkenését és az alkoholfogyasztás általános csökkenését is. A túlsúly és az elhízás azonban továbbra is egyre nagyobb kihívást jelent: az Unióban élő felnőttek több mint fele túlsúlyos.
Egy, a Nature Medicine-ben megjelent kutatás szerint 2022-ben világszerte mintegy hétmillió rákdiagnózis kapcsolódott módosítható kockázati tényezőkkel — olyanokkal, amelyeket kontrollálni vagy kezelni lehetne a betegség kialakulásának valószínűsége csökkentése érdekében. Összességében a dohányzás volt a legnagyobb járulékos tényező világszerte a rákos esetekben, ezt követték a fertőzések és az alkoholfogyasztás. Az eredmények azt sugallják, hogy az ilyen kockázati tényezők elkerülése az egyik legjobb módja annak, hogy potenciálisan csökkentsük a jövőbeli rákterhet.
A német nemzeti egészségügyi hatóságok legújabb elemzései szerint Németországban szinte minden második embernél diagnosztizálnak rákot élete során. A Robert Koch Intézet (RKI) által összeállított adatokból kiderül, hogy az országban a férfiak 49, a nők 43 százalékánál diagnosztizálnak rákot. Ez a jelentős előfordulási gyakoriság aláhúzza a rák által a közegészségügyi rendszerek számára jelentett folyamatos kihívást.
Magyarországon évente mintegy 70 000 embernél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatot. Ez, 9,6 milliós népességet és minimum 70 éves várható életkort feltételezve azt jelenti, hogy nálunk is igaz: szinte minden második embert egyszer diagnosztizálják rákkal. A vezető daganattípusok közé a tüdő-, vastag- és végbél-, valamint az emlőrák tartozik, az előfordulási gyakoriság pedig az uniós átlaghoz hasonlóan nő. A korai felismerés és a gyors kezelés kulcsfontosságú a túlélési esélyek növelése érdekében.
A kockázati tényezők elkerülése, a szűrés, a megelőzés és a korai felismerés mellett a gyógyítás sem elhanyagolható, amely jelentős fejlődésen ment keresztül. Új kutatások szerint a rákos sejtek képesek egyfajta „védőpajzsot” létrehozni, amellyel elrejtőznek az immunrendszer elől, ezt azonban a tudósok már célzottan ki tudják kapcsolni. Egy kulcsfontosságú fehérje gátlásával az immunsejtek újra felismerhetik és támadhatják a daganatot, ami jelentősen növelheti az immunterápiák hatékonyságát.
Ezzel párhuzamosan japán kutatók egy olyan új gyógymódon dolgoznak, amely szintén a daganatok védekező mechanizmusát bontja le, így segítve a szervezet természetes védekezését. A kifejlesztett baktériumalapú rákterápia teljesen független az immunrendszer működésétől, így azoknál az immunhiányos betegeknél is hatásos lehet, akiknél a hagyományos kezelések már kudarcot vallottak.
(Források: commission.europa.eu; origo.hu; themunicheye.com; euronews.com)