Szenzomotoros újratanulás krónikus derékfájdalomban szenvedő emberek számára
A derékfájdalom világszerte a mozgáskorlátozottság egyik fő oka. Ezt a kezelést úgy fejlesztették ki, hogy az agyat és az idegrendszert újratanítsa a mozgás javítására és a fájdalom enyhítésére, azáltal, hogy fokozatos, precíz gyakorlatokkal, a mozdulatok újratanulása révén helyreállítja a magabiztos, koordinált mozgást.
A NeuRA (Neuroscience Research Australia) doktori hallgatója, Martjie Venter vezette kutatás során azt vizsgálták, hogy nyolc különböző változó módosítja-e a kezelés fájdalomra és mozgásra gyakorolt hatását. A tanulmány a JAMA Network Open című folyóiratban jelent meg.
„Tudjuk, hogy a fokozatos szenzomotoros újratanulás javulást eredményez a fájdalom és a mozgás terén, de meg kellett vizsgálnunk, hogy vannak-e olyan csoportok, amelyek többet vagy kevesebbet profitálnak belőle, mint mások” – mondta Venter. „Kutatásunk megállapította, hogy a fokozatos szenzomotoros újratanulás előnyei valószínűleg hasonlóak minden krónikus deréktáji fájdalommal küzdő ember számára.”
A tanulmány a RESOLVE vizsgálat adatait használta, amely egy két csoportos, álkezeléssel kontrollált, randomizált klinikai vizsgálat volt, melybe 276 beteget vontak be. A kezelési csoport tagjai 12 heti foglalkozáson vettek részt, amelyek fokozatos szenzomotoros újratanulást tartalmaztak, beleértve a fájdalomrl szóló oktatást, a mozgás előtti edzést, valamint a fokozatos mozgást és terhelést.
A placebo kontrollcsoport tagjai 12 heti kezelésen vettek részt, tanácsadás és oktatás nélkül, placebo elektroterápiával a háton és nem invazív placebo agyi stimulációval. A vizsgált változók között szerepelt a pszichoaktív gyógyszerek használata, a fájdalom intenzitása, a mozgáskorlátozottság mértéke, a hátfájás következményeivel kapcsolatos meggyőződések, a kineziófóbia, a fájdalom túlértékelése, a fájdalomra való reakciók és a hátfájás észlelése.
„Hivatalos moderációs elemzést végeztünk a 18. és 52. héten végzett követéses vizsgálatok statisztikai interakcióinak értékelésével” – mondta Venter. A moderációs elemzés a statisztikában azt vizsgálja, hogyan befolyásolja egy harmadik változó (moderátor) két másik változó (független és függő) közötti kapcsolat erősségét vagy irányát. „Bár nem találtunk erős bizonyítékot arra, hogy egyes alcsoportok eltérően reagáltak volna a kezelésre, azt azonban megállapítottuk, hogy a hátérzékelés különbözősége potenciálisan módosíthatja a fájdalom intenzitását a 52. héten végzett követéses vizsgálatban.”
A betegek hátérzékelésének értékelése olyan eszközökkel, mint a Fremantle Back Awareness Questionnaire (Fremantle hátérzékelési kérdőív) segíthet azonosítani azokat, akiknél a kezelés nem jár olyan nagy előnyökkel, és ez iránymutatást adhat a kezelési döntésekhez. „A betegek hátérzékelésének értékelésére validált eszközök használata segíthet az orvosoknak azonosítani azokat a személyeket, akiknek extra támogatásra van szükségük a beavatkozás során” – mondta Venter. „Ez magában foglalhatja például a feladatok lassabb végrehajtását, az érzékszervi visszacsatolás fokozását vagy a mozgás előtti fokozott felkészülést. A hátérzékelést a jövőbeli kísérletek tervezésénél is figyelembe lehet venni, különösen a résztvevők kiválasztási kritériumainak meghatározásakor, valamint a jövőbeli klinikai előrejelző eszközökbe való beépítéskor.”
Ez a másodlagos elemzés bizonyítékot szolgáltat a fokozatos szenzomotoros újratanulás kutatási környezetből a klinikai gyakorlatba való átültetéséhez. „A kezelés pozitív eredményeket hozott egy magas színvonalú randomizált vizsgálatban, és úgy tűnik, hogy alkalmas krónikus, nem specifikus derékfájdalommal küzdő emberek gyógyítására” – mondta James McAuley professzor, a NeuRA vezető kutatója. „Ez jó hír azoknak a millióknak, akik évente derékfájdalommal küzdenek, és hatékony, egyben költséghatékony kezeléseket keresnek. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a beavatkozást úgy finomítsuk, hogy jobban illeszkedjen a rutin fizikoterápiás gyakorlatba, majd egy nagyobb klinikai vizsgálatot fogunk végrehajtani az alapellátásban, hogy értékeljük annak hatékonyságát és alkalmasságát széles körű klinikai alkalmazásra.”