A hasnyálmirigyrák és az idegrendszer
A hasnyálmirigyráknak nagy hatása van az idegrendszerre. A betegséget rendkívül nehéz felismerni, és gyakran ellenáll a hagyományos terápiáknak. Ezért a kutatók sürgősen új módszereket keresnek a tumorok kialakulásának megakadályozására. Bár a kutatók tudják, hogy az idegrendszer elősegítheti a rák terjedését, szerepe a betegség legkorábbi szakaszaiban még mindig nem tisztázott. „Az egyik ismert jelenség a perineurális invázió” – mondja Jeremy Nigri, a Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) David Tuveson professzor laboratóriumának posztdoktori kutatója. „Ez azt jelenti, hogy a rákos sejtek az idegeken belül vándorolnak, és az idegpályákat használják áttétek kialakításához.”
Most Nigri és kollégái a CSHL-ben felfedezték, hogy az idegrendszer aktív szerepet játszik a hasnyálmirigyrák kialakulásában, még a tumorok kialakulása előtt. 3D-képalkotás segítségével megállapították, hogy a tumorok kialakulását elősegítő fibroblasztok, az úgynevezett myCAF-ek jeleket küldenek, hogy vonzzák az idegrostokat. A myCAF-ek és az idegsejtek ezután együttesen dolgoznak a hasnyálmirigy elváltozásain belül, hogy kedvező környezetet teremtsenek a rák növekedéséhez. A felfedezésről az Amerikai Rákkutatási Társaság Cancer Discovery című folyóiratában számoltak be.
A teljes felületű immunfluoreszcencia nevű technika segítségével Tuveson csapata 3D-s fényképeket készített a léziókról és a környező sejtekről. Míg a hagyományos 2D-s képeken a vékony idegrostok apró pontokként jelennek meg, a 3D-s képeken sűrű ideghálózat látható, amely a myCAF-ok és a léziók között kanyarog. „Amikor először láttam ezt a képet, megdöbbentem” – mondja Nigri. „El sem tudtam képzelni, hogy a lézió ilyen lehet. Eddig csak 2D-ben láttam.”
Nigri és kollégái egy sor kísérletet végeztek egereken és emberi sejteken, amelyek feltárták a myCAF-ok és az idegek közötti ördögi kört. Megállapították, hogy a myCAF-ek olyan jeleket bocsátanak ki, amelyek vonzzák a szimpatikus idegrendszer idegrostjait, amely a harci vagy menekülési reakcióért felelős. Ezek az idegrostok felszabadítják a noradrenalin nevű neurotranszmittert, amely kötődik a fibroblasztokhoz, és kalciumszint-emelkedést vált ki, amely tovább aktiválja a myCAF-eket. Ez a magas kálciumszint nemcsak elősegíti a rákot megelőző növekedést, hanem még több idegrostot vonz, és a rendszert egy veszélyes, önmagát erősítő körforgásba zárja.
„Az egyik kísérletben neurotoxint használunk a szimpatikus idegrendszer kikapcsolására” – mondja Nigri. „Ekkor a fibroblasztok aktivációjának csökkenését és a tumor növekedésének közel 50%-os csökkenését mutattuk ki.”
Mivel a myCAF-ideg hurok nagyon korán jelentkezik, ennek a ciklusnak a megszakítása potenciálisan új terápiákhoz vezethet. Az eredmények arra utalnak, hogy a klinikailag elérhető gyógyszerek, beleértve a doxazozint is, hatékonyak lehetnek, ha standard kezelésekkel, például kemoterápiával vagy immunterápiával kombinálják őket. „A következő lépés az lesz, hogy ezt részletesebben tanulmányozzuk, és megpróbáljuk megtalálni a módját, hogy blokkoljuk a fibroblasztok és az idegek közötti kölcsönhatást” – mondja Nigri.