Új kapuőr sejtet fedeztek fel az agyban
A VIB és a Genti Egyetem kutatói azonosítottak és leírtak egy eddig ismeretlen sejtfalat az agyban, ami új megvilágításba helyezi azt, hogy hogyan védi az agy a test többi részét. A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok egy új útvonalat is feltárnak, amelyen keresztül az immunrendszer hatással lehet az agyra. Roosmarijn Vandenbroucke professzor (VIB–UGent Center for Inflammation Research) elmondta: „Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy az agy milyen sérülékeny és hogyan védhető, és új perspektívákat nyújtanak az agyi rendellenességek célzottabb kezelésére.”
Az agyat többféle gát védi a test többi részétől, amelyek stabil, szigorúan szabályozott környezetet tartanak fenn, és megvédik a káros anyagoktól és kórokozóktól. Ezek közül a legismertebb a vér-agy gát, de van egy másik kritikus interfész a choroid plexus, egy kis szerkezet, amely az agy folyadékkal töltött tereiben található, és cerebrospinális folyadékot termel. A choroid plexus részletes sejtszerkezetéről és arról, hogyan védi az agyat meglepően keveset tudunk.
Az agy újonnan felfedezett védelmi vonala
A VIB-UGent Gyulladáskutató Központ Vandenbroucke laboratóriumának kutatói elhatározták, hogy megfejtik ezt a rejtélyt. Fejlett génszekvenálási technikák és nagy felbontású mikroszkópia segítségével a kutatócsoport azonosított egy egyedülálló sejtpopulációt a choroid plexus alján, amelyet alap-gát sejteknek (base barrier cells) neveztek el.
Ezek a sejtek szorosan, molekuláris kapcsokkal vannak összekötve, és egyfajta tömítést képeznek. Ez a gát funkcionális elválasztást biztosít a choroid plexus, az agy és a cerebrospinális folyadék között.
„Felfedeztünk egy új agyi védelmi vonalat” – magyarázza Prof. Vandenbroucke (VIB-UGent).„Ezek a sejtek egy intelligens, dinamikus kaput képeznek egy olyan helyen, amelyet eddig nem értékeltek teljes mértékben. Ez azért izgalmas, mert nemcsak egy alapvető anatómiai kérdésre ad választ, hanem új célpontot is ad az agyi betegségek megértéséhez.”
A tanulmány arról számol be, hogy ez a gát nem statikus. Egészséges körülmények között hatékonyan korlátozza még a kis molekuláknak a choroid plexus vérben gazdag magjából a környező cerebrospinális folyadékba és az agyszövetbe irányuló mozgását is. Azonban szisztémás gyulladás, például súlyos fertőzés okozta gyulladás esetén a gát meggyengül. „Látjuk, hogy a gyulladás során az alap-gát sejtek sebezhetővé válnak, ami lehetővé teszi a káros anyagok és sejtek bejutását a központi idegrendszerbe” – magyarázza Dr. Daan Verhaege.
Az alap-gátsejtek a fejlődés korai szakaszában jelennek meg, és egész életen át megmaradnak. Fontos, hogy a kutatók megerősítették, hogy ezek a sejtek nemcsak egerek agyában, hanem az emberi agyban is jelen vannak, így a felfedezés rendkívül releváns az emberi egészség szempontjából.