A szájüregi rák korábban azonosítható a nyirokerek változásai alapján
A magas kiújulási kockázatú szájüregi rákok korai stádiumban azonosíthatók a daganat nyirokcsomóinak vizsgálatával. Finn kutatók először fedezték fel, hogy a szájüregi rák nyirokcsomóinak felületi sejtjei olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek sejtosztódásra utalnak, és erősen elzik a betegség előrehaladását és kimenetelét. A tanulmány a Cell Reports Medicine folyóiratban jelent meg.
A szájüregi rákok a fej-nyak régió leggyakoribb rosszindulatú daganatai, amelyek világszerte évente több mint 188 000 halálesetet okoznak. Hazánk Európában az első, a világon pedig a harmadik helyen áll a szájüregi rákok gyakoriságát tekintve. Évente mintegy 1500–1700 ember hal meg Magyarországon szájüregi daganat következtében. Ez azt jelenti, hogy többen halnak meg ebben a betegségben, mint közúti balesetben. Évente hozzávetőleg 3000 új szájüregi rákos megbetegedést diagnosztizálnak.
Sok más rákos megbetegedéssel ellentétben a szájüregi rák esetében még a kicsi és korai stádiumú daganatok is halálhoz vezethetnek. Finnországban, ahol a tanulmányt végezték, a korai stádiumban kezelt betegek akár egyötöde is meghal a betegségben. A Turku Egyetem és az InFLAMES kutatási zászlóshajó kutatócsoportja körülbelül 300 finn betegtől gyűjtött korai stádiumú szájüregi rákmintákat használt fel a tumor szövetében található különböző védekező és strukuturális sejtek tulajdonságainak tanulmányozására.
Több különböző fehérje markert vizsgálva a kutatók meglepő felfedezést tettek: egyes daganatokban a szaporodó nyirokerek száma magasabb volt a normálisnál. A szaporodó nyirokerek magas száma jobban előrejelezte a rák kiújulását és a halált, mint bármely más, korábban ismert szájüregi rák kockázati tényező. A nyirokerek normális esetben jelen vannak a szájban, de egészséges szájüregben sejtjeik ritkán osztódnak, és a folyamatot jelző marker fehérjék általában nem láthatók.
„A diagnosztikai szakaszban elengedhetetlen az agresszív betegségformák azonosítása, hogy a kezelés tervezésekor figyelembe lehessen venni a rák kiújulása és a halálozás megnövekedett kockázatát” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Joni Näsiaho, a Turku Egyetem doktori kutatója és onkológiai szakorvos.
„Jelenleg a szájüregi rák lokális kezelése főként műtéti beavatkozást jelent, és nincsenek pontos módszerek az adjuváns terápiák célzott alkalmazására. Biomarkerekre van szükségünk, hogy a magas kockázatú betegeket hatékonyabban tudjuk kezelni, a jobb prognózissal rendelkező betegek pedig ne legyenek kitéve az adjuváns terápiák potenciálisan súlyos mellékhatásainak.”
„Örülünk az eredményeknek, és úgy véljük, hogy a megállapítások klinikai gyakorlatban is alkalmazhatók. Érdekes lenne megtudni azt is, hogy a felfedezett marker más rákcsoportokban is hasonló prediktív értékkel bír-e” – mondja Näsiaho.