Felfedeztek egy súlyos demenciaformával összefüggő bélbaktériumot
A Lewy-testes demencia (DLB) egy gyakori demenciaforma, amelyre jelenleg nincs gyógymód. A Lewy-testes demencia (LTD) a demenciák gyakorisági listáján a harmadik-negyedik helyen áll Magyarországon az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia után. Bár pontos hazai prevalencia-adatok nehezen elérhetők, a klinikai demens betegek mintegy 10-15%-a szenvedhet ebben a típusban, mely gyakran aluldiagnosztizált
A legújabb kutatások szerint a bélbaktériumok szerepet játszhatnak a Parkinson-kórban, de a Lewy-testes demenciával kapcsolatos konkrét mikroorganizmusok még mindig nem ismertek. Most a japán Nagoya Egyetem kutatócsoportja három, a DLB-vel kapcsolatos bélbaktériumot azonosított: a Collinsella, a Ruminococcus és a Bifidobacterium. A felfedezés új lehetőségeket nyithat a betegség diagnosztizálása és kezelése terén. A kutatást Hiroshi Nishiwaki és munkatársai végezték, és az erről szóló tanulmány a npj Parkinson’s Disease folyóiratban jelent meg.
Mi a Lewy-testes demencia?
A Lewy-testes demencia akkor alakul ki, amikor az agyban abnormális mennyiségű alfa-szinuklein nevű fehérje halmozódik fel. Ezek a lerakódások megzavarják az agy kémiai folyamatait, és gondolkodási, érvelési, memória- és mozgáskárosodáshoz vezetnek. A gyakori tünetek között szerepel a zavartság, a memóriazavar, a motorikus funkciók romlása, alvászavarok és vizuális hallucinációk.
A Parkinson-kór általában mozgási problémákkal kezdődik, de egyes betegeknél egy éven belül kognitív hanyatlás is jelentkezik – ez a Lewy-testes demencia. Az orvosok számára nehéz feladat volt megjósolni, hogy mely betegeknél alakul ki DLB.
A tanulmány tartalma
A kutatók Lewy-testes demenciában, Parkinson-kórban és REM-alvási viselkedészavarban szenvedő betegek bélmikroorganizmusait és székletbeli epesavait elemezték.Megállapították, hogy három bélbaktérium – a Collinsella, a Ruminococcus és a Bifidobacterium – szoros összefüggésben áll a DLB-ben szenvedő betegekkel. A Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia bélmikrobiomjai között is hasonlóságokat figyeltek meg. Mindkét állapotban csökkent a rövid láncú zsírsavakat (SCFA) termelő baktériumok száma, amelyek fontosak a bél és az agy egészségének fenntartásában. Kifejezetten a DLB-ben szenvedő betegeknél a Ruminococcus torques és a Collinsella szintje emelkedett, míg a Bifidobacterium szintje csökkent.
Miért fontosak ezek a baktériumok?
A Bifidobacterium alacsonyabb szintje fontos következményekkel járhat a kezelés szempontjából. Ez a baktérium segít növelni az agyból származó neurotrófikus faktort (BDNF), amely a neuronok növekedéséhez, fejlődéséhez és fenntartásához elengedhetetlen fehérje. A Bifidobacterium csökkent szintje ezért hozzájárulhat a kognitív hanyatláshoz. Ugyanakkor mind a Ruminococcus torques, mind a Collinsella olyan enzimeket termel, amelyek befolyásolják a substantia nigra, az agy mozgásvezérlésben részt vevő régiójának gyulladását. Ezeknek a baktériumoknak a DLB-ben a Parkinson-kórhoz képest magasabb szintje segíthet megmagyarázni, miért jelennek meg a mozgási tünetek később a Lewy-testes demenciában – ami a két betegség közötti egyik legfontosabb különbség.
Következmények a diagnózis és a kezelés szempontjából
A kutatók szerint a bélmikrobióma elemzése segíthet azonosítani a Lewy-testes demenciával veszélyeztetett betegeket. Azt is felvetik, hogy a bélbaktériumok célzott kezelése új terápiás stratégiákat kínálhat. A Bifidobacterium szintjének emelése potenciálisan lassíthatja a betegség kialakulását és előrehaladását, míg más baktériumok szintjének módosítása befolyásolhatja az ideggyulladást. Bár további kutatásokra van szükség, ezek az eredmények ismét rávilágítanak arra, hogy a bél-agy kapcsolat ígéretes terület a jövőbeli terápiák számára.