Feltérképezik az Alzheimer-kór kialakulásához vezető láncreakciót
A Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány feltárta az Alzheimer-kór kialakulásához vezető lehetséges ok-okozati láncreakciót, és új információkkal szolgált a betegség kialakulásáról és előrehaladásáról. A Baylor College of Medicine, a Texas Children’s Hospital Duncan Neurological Research Institute és együttműködő intézmények kutatói az emberi agyszövetek elemzését muslicákkal végzett laboratóriumi kísérletekkel kombinálták, hogy jobban megértsék, mi történik az agyban a betegség során.
Az Alzheimer-kórra az amiloid plakkok és a tau-csomók felhalmozódása jellemző – ezek abnormális fehérje-csomók, amelyek károsítják az agysejteket, memóriavesztéshez és kognitív hanyatláshoz vezetnek. A tudósok már régóta ismerik ezeket a jellemzőket, de nem tisztázott, hogyan függenek össze az agysejtek elhalásával.
A kutatócsoport az Alzheimer-kórban elhunyt emberek agyszövetének génaktivitását tanulmányozta, és összehasonlította az egészséges agyakéval. Korábbi nagyszabású kutatások már azonosítottak több tucat olyan génhálózatot, amelyek aktivitása megváltozik az Alzheimer-kórban, különösen az immunrendszerben és az agysejtek közötti kommunikációban, azonban nem tudták, hogy mely változások okozzák valójában a betegséget, és melyek csupán mellékhatások.
A válasz megtalálásához a csapat a muslicákhoz fordult, amelyeknek sok alapvető biológiai folyamata megegyeznek az emberekével. A kutatók több száz olyan gént teszteltek, amelyek megváltozott aktivitást mutattak az Alzheimer-kórban szenvedő agyban, azáltal, hogy ugyanazokat a géneket megváltoztatták a molyokban, és megfigyelték a hatást az agysejtekre.
Megállapították, hogy bizonyos immunrendszerrel kapcsolatos gének aktivitásának növelése – hasonlóan ahhoz, ami az Alzheimer-kórban szenvedő agyban történik – súlyosbította az idegsejtek károsodását a musicákban. Ez arra utal, hogy ezek az immunrendszerrel kapcsolatos gének aktívan hozzájárulnak a betegséghez, és nem csupán reagálnak rá.
A kutatók meglepő felfedezést tettek az agysejtek közötti kommunikációt irányító, úgynevezett szinaptikus génekkel kapcsolatban is. Az Alzheimer-kórban szenvedő agyban ezeknek a géneknek az aktivitása csökken. A tudósok kezdetben azt hitték, hogy ez a csökkenés az agysejtek elhalása miatt következik be. A muslicákon végzett kísérletek azonban kimutatták, hogy ezeknek a géneknek a csökkentése valójában segít megvédeni az agysejteket a károsodástól.
Ez a váratlan eredmény arra utal, hogy az agy megpróbálja megvédeni magát. Korábbi tanulmányok szerint az agysejtek az Alzheimer-kór korai szakaszában túlaktívvá válhatnak. A sejtek közötti kommunikáció csökkentése az agy kísérlete lehet arra, hogy lecsökkentse ezt a káros hiperaktivitást.
Eredményeik alapján a kutatók kétfázisú modellt javasolnak. A korai szakaszban az amiloid plakkok túlzott aktivitást válthatnak ki az agysejtekben, ami károsodást okoz. Később, a tau-csomók kialakulásával, az agy védelmi célból csökkenti a szinaptikus aktivitást. Sajnos ez a reakció túl későn jön ahhoz, hogy megakadályozza a betegség demenciává való előrehaladását.
A tanulmány világosabb képet ad az Alzheimer-kór mögött álló biológiai folyamatokról, és azonosítja azokat a specifikus géneket és útvonalakat, amelyek a jövőbeli kezelések célpontjai lehetnek. Bár további kutatásokra van szükség, a megállapítások egy lépéssel közelebb viszik a tudósokat ahhoz, hogy megértsék – és potenciálisan megszakítsák – azokat a folyamatokat, amelyek ehhez a pusztító betegséghez vezetnek.