Eddig az új terápiás szerek kifejlesztésének korai szakasza rendkívül költség- és időigényes volt. A KIT (Karlsruhe Institute of Technology) kutatói most kialakították egy platformot, amelyen roppant kicsiny, csupán 200 nanoliter térfogatú – ez egy homokszem méretének felel meg – nanocseppeket…
A The BMJ folyóiratban megjelent kutatás eredményei szerint az újonnan diagnosztizált figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedő betegek gyógyszeres kezelésével jelentősen csökkenteni lehet az öngyilkossági viselkedés, a kábítószer-fogyasztás, a közlekedési balesetek és a bűnözés kockázatát. A kutatók szerint ez az első…
A Cell Reports Medicine folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít a sejtek szaporodásáért és túléléséért felelős hepatocita növekedési faktor (HGF hepatocyte growth factor) szerepére a betegség kedvezőtlen prognózisában és a kezelés iránti rezisztenciában. A kutatás során egy új technológiát teszteltek, amely a…
Egy amerikai kutatócsoport azonosított egy hiányállapotot, amely szerintük az Alzheimer-kór kiváltó oka lehet. A Harvard Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja úgy véli, hogy esetlegesen megtalálták azt a gyógyszert, amely megelőzheti, sőt visszafordíthatja a betegség romboló hatásait. Kutatási eredményeik 10 évnyi kutatáson alapulnak,…
A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy új rákgyógyszer javíthatja a betegek kemoterápiára adott válaszát, még a kezelésre rezisztens daganatok esetén is. A gyógyszer hatástalanítja a daganatok által a kezelés ellen felépített védekező mechanizmust. Preklinikai modellekben már ígéretes eredményeket ért…
Az exoszómák olyan mikroszkopikus méretű, sejtek által kibocsátott vezikulumok (hólyagocskák), amelyek sejtek közötti kommunikációban játszanak szerepet, információt szállítva. Ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy gyógyszereket szállítsanak közvetlenül a megcélzott sejtekhez. Azonban tömör és feszes membránjuk miatt a nagy molekulás gyógyszereket eddig…
A jelenlegi immunterápiás rákkezeléseknek jelenleg csak kevesebb mint a fele hatékony. Egy friss, egereken és emberi sejteken végzett kutatás kimutatta, hogy egy STUB1 nevű fehérje gátolja az immunrendszer rákellenes CD8+ T sejtjeinek működését. Ez úgy történik, hogy megzavarja az immunjelző…
A demencia diagnózisa nem egyik napról a másikra születik, viszont az, hogy mennyi időbe telik, mire kiderül, mi is történik valójában, mindig is kissé homályos volt. Most egy új kutatás során pontosan meghatározták, hogy átlagosan mennyi idő telik el a…
A legtöbb jelenlegi rákvizsgálat a biomarkerek, azaz a betegség jelenlétét jelző molekulák kimutatásán alapul. Ezeket a biomarkereket gyakran maga a tumor vagy ahhoz kapcsolódó fehérjék termelik. A probléma az, hogy ezek a markerek általában csak akkor jelennek meg nagyobb mennyiségben,…
Egy szegedi kutatócsoport (a HUN-REN SZBK és az SZTE szakemberei) egy olyan mechanizmust vizsgált, amely szerepet játszhat a betegség előrehaladásában. A kutatás középpontjába egy CCL2 nevű jelzőmolekula, egy úgynevezett kemokin került. A kemokinek a sejtkommunikációban vesznek részt, és fontos szerepük…